Nyeső Mari: Béla, a tánctanár (dalszöveg)

Béla, a tánctanár

 
Mondták már nekem oly sokan:
nem jó, hogy a színpadon
mindig a székemen ülök,
kitakar engem a mikrofon.
 
Sajnos nem tudok,
sajnos nem tudok,
sajnos nem tudok
táncolni! Ó, nem tudok, jaj!
 
Mondta az image-tervezőm:
nem tervez rám ruhát,
mert – ó! – a közönség nem lát
semmi mást, csak mindig a gitárt.
 
Sajnos nem tudok,
sajnos nem tudok,
sajnos nem tudok
táncolni! Ó, nem tudok, jaj!
 
Mondta a fotográfusom:
nem csinál több képet,
mert minden képemen
csak tátogok éppen.
 
Í!
Ó!
Ááá!
Úú!
 
Mert sajnos nem tudok,
sajnos nem tudok,
sajnos nem tudok
táncolni!
 
Mondta a managerem, hogy
nem csinál belőlem nagy sztárt,
csak hogyha felkerestem majd
Bélát, a tánctanárt.
 
Béla!
Ó, segíts Béla,
hogy ne legyek béna!
Ó, segíts Béla! Ó, segíts Béla!
 
Béla mindig oly elegáns, rajta fényes, fekete lakkcipő.
Átlibeg a színpadon és lengedez a csípő.
Kis fekete tweed-zakó, élire vasalt kék nadrág,
mellénye zsebéből – ó! – kilóg mindig az óralánc!
 
Béla!
Ó, segíts Béla,
hogy ne legyek béna!
Ó, segíts Béla! Ó, segíts Béla!
 
Kezdjük néhány egyszerűbb kis tánclépéssel, Drága!
Előre egyet, jobbra, balra, azután meg hátra!”
Azt hiszem, ez menni fog...szóval előre-hátra, jobbra-balra...
Ó, milyen ruganyos a parketta! Ja, ez a Bélának a lába...
 
Béla!
Bocsika, Béla!
Tudom béna vagyok, nagyon béna.
 
Béla!
Ó, segíts Béla,
hogy ne legyek béna!
Ó, segíts Béla! Ó, segíts Béla!
 
Könnyebb a ritmus, majd ha egy kis zene szól!
Nyikorog a szekrényajtó és bekapcsol a gramofon...
 
(...és fecsendül az „Ily édes, forró dallam...” kezdetű világsláger az 50-es évekből,
amelyet Nyeső Mari komponált.)
 
Béla!
Ez tök jó!
Én táncolok!
Imádok táncolni!
 
Béla most magához szorít
oly forró az ölelés –
aztán ellök hirtelen
és jöhet – ó! – a repülés...
 
Az asztal, meg a székek...
...
feldől minden, amihez érek...
...
 
Béla!
Segíts fel, Béla!
...
Köszi!
 
Nincs semmi baj, a ritmusérzék itt van a kezemben,
édes kicsike metronómom ketyeg mindig a fejemben.
Könnyebb a ritmus, hogyha a gitáromon játszom,
mer' a zenészek – tudod – zenélnek és a közönség meg táncol.
 
És táncol a kisujjam!
És közben a hangommal szteppelek!
 
Tap tibitibi tiptap tiptap tibitapp.
Tibitibi tibitap tiptap tibitapp.
Tap tibidibi tibidibi tiptap tibidipp.
Tibidipp tibidipp. Hopp! Hopp!
 
Je-e! Óó!
Jeeee, jeeee
je je!
Húuú! Húuú! Húuú!
 
Plámm!
Pilim plámm!

<< vissza